
Körmölök, karmolok, koptatom a billentyűzetet. Otthon, kissé betegen, de korántsem halálosan, szóval szeretném kihasználni ezt a plusz-mínusz egy hetet valami értelmes dolgokra. És most nem a sulira gondolok, ahova egyre tovább, annál jobban utálok járni. És egyre jobban kezd felerősödni bennem a vágy, hogy visszaüljek a magyar iskolapadok közé. Csak az a hatalmas gondom, hogy az anyám. Mikor októberben, kiakadva felhoztam a témát, nem lett jó vége. Ezért félek újból szóba hozni az iskola-ügyet, de eközben már lassan több, mint 1 hónapja tisztában vagyok azzal, miszerint legkésőbb a következő tanévet már máshol, pontosabban a DUG-ban, MTAG-ban,...