Ez egy a mai nap szüleménye. Semmi extra, csak egy kis optimizmusnak nevezném. Kell már nagyon az ilyen..
Van olyan, hogy a padlón vagyok,
van, hogy még annál is lejjebb,
olyan is, hogy semmit sem akarok,
csak a múlt emlékeit éjjel.
De hiába! Nem búsulok,
még ha rám is jön az érzés,
mikor, oly álmatlanok a hajnalok,
Csak úgy dübörög a sok kérdés.
A pillanatoknak élek!-Eldöntöttem.
Melyek édes emlékekkel töltöttek el,
és nem hagyom, hogy győzzön a félelem:
hogy soha többé ezeket nem érem el.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése