Birthday cake

Mindig is hülyeségnek tartottam a születésnapi depressziós cuccot. Baromság, ha csak nem vagy már így 30-40 fölött. Akkor azért már félig-meddig okés. De tizenévesen? Nevetséges. Ha ebben a pillanatban is marhaságnak tartanám, akkor magamat is és a viselkedésemet is annak titulálnám. Bár jobban belegondolva annak is nevezem még mindig. Még jobban szétfirtatva az én diagnózisom, most per pillanat: a születésnap előtti depresszió féleség. De jobban belegondolva csak egy sima nosztalgia hullám. Semmi más. Leginkább attól félek, ki lesz az első aki megdob a világhálón, sms-ben, vagy simán semmi elektronika nélkül egy happy b-dayyel. A két évvel ezelőtti és a tavalyi láncnak végeszakadt. Nincs ki folytassa.
E pillanat még 1 óra 5 perc és 00:05 lesz. Akkor születtem 16 évvel visszamenőleg.
Érzelmek kavalkádja cikázik bennem a tegnapi nap óta. A szokásos nem tudom mit akarok. Félek.

Read more »

Lazy days

Vááááá, lőjetek le!!
Több okból is.
Először is, július 23. van, szóval 23 (a pontos időt figyelembe véve, majdnem 24) napja sulitól mentesen élek (sőt, még több, hiszen június 30.-án már otthon voltam), lassan 3 hete megvan a netbookom és én még mindig nem írtam semmit. Semmit! Se blog, se semmilyen töri, sőt még egy fájdalmas, szív gyötrő szerelmes versecskét se. (:D) Tehát nagyon kell igyekeznem, hogy behozzam a lemaradásomat.
Másodszor is nyár van, ami pedig nem sejtet semmi jót a lelki és hormonális világomnak se. Főleg ma-tegnap kezdem érzékelni. Amely pedig nem jó. Nagyon nem jó. Nyár, ismerkedés, dumálgatás, fürdés, meg minden ami hozzá tartozik. Ez viszonylag jó is, csak hát nekem nagyon is könnyen megy a aló túloldalára való átesés. S félek, közeledek felé.
Mondjuk csajokkal is elég sokat vagyok, meg haverokkal, bár a zonci parti nagyobb részét már egy ideje nem láttam. Hiányoznak azért, bár ez az egész már olyan, hogy, hogy... Egyszerűen egyáltalán nem olyan, mint volt. Igen, minden és mindenki változik, de azért itt-ott visszasírjuk a régi szép időket.
Life is change.

Read more »