2012. szeptember 21.

There is nothing 1.

1.
Az idő múlik, ha akarjuk, ha nem. Fut, siet, mint mindenki körülöttünk. Vajon hány ember áll meg, és gondolkozik el: Van e az egésznek értelme? Hiszem, hogy sokan, többen, mint hinnénk. Mindenki eszébe jön itt-ott, de a lehető leggyorsabban el is hesegetik, hisz mindennek kell, hogy értelme legyen - az életnek is -  nem? Szükségünk van a tudatra, hogy van miért csinálnunk minden nap újra, meg újra ugyan azt. Muszáj hinni benne, hogy van valami célja az egésznek. De tényleg, mi van akkor, ha valójában nincs semmi értelme? Ha csak az apró-cseprő pillanatok miatt élünk, létezünk? Ha más nem számít? Akkor mi van? Nem tehetünk mást, csak élünk tovább a mókuskerékben és várjuk, hogy valami történjen. Valami, ami megváltoztat mindet és hirtelen rájövünk: Igen, erre vártam, ez az - ennek kell, annak lennie - minden, amit ez idáig tettem,  s most nyerem el a jutalmam.

2012. szeptember 9.

Shallow breathing


Valahol a lélegzetvételek számolása közt,
Valahol a két fénylő pont között az égen.
Félek elvesztem.
Lehetséges megtalálni valakit a végtelenben?

Talán rájövök majd idővel. Jelenleg bolyongok a bolygók közt. Céltalanul, tudattalanul. Lélegzem.

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Online Project management