Dönteni kellene, avagy a nyár kezdete

Szélsebesen száguld már felém a nyári szünet és én még mindig nem tudom mi tévő legyek. Hátam mögött már az osztálykirándulás (ami mellesleg szerintem elég jól sikerült), a könyv leadás/osztás és én továbbra se tudom, hogy mit akarok. A szlovákos tanárnőm meg mindent megbonyolított azzal, mikor beköpte, hogy ami az írásban való megnyilvánulásomat illeti, a legjobbak közé tartozom az osztályban. Egy magyar csaj egy szlovák tan nyelvű gimiben. Szépen. Fogalmam sincs, hogy át lépjek-e a Duna Utcai Gimibe, vagy sem. Újabb döntés és én nem tudom mi tévő legyek.
Anyum, a szüleim persze semmit se tudnak a bennem lévő érzésekről. Húz a magyar suli gondolata. Magyar nyelv, magyar emberek. Az a sokszínű és egy hatalmas szavas kincsesládával rendelkező nyelv. Hiányzik. Habár eközben pedig lassan kezdem megszokni a környezetet, nyelvet. Az osztálytársaimat is kezdem megkedvelni, és ami a tanárokat illeti, ők sem a legrosszabbak. Nem kételkedek abban, hogy MTAG-on is nagyon jó osztályom lenne. Ismerek pár emberkét onnan, és pluszban Ivi is nagy elragadtatással beszél róluk. De visszafog a félelem a tanárok minőségét illetően. Bár igen, mindenhol vannak jó és rossz tanárok is. Igen, nálunk, a GJH-n sincs másképp.
Míg írtam, eldöntöttem közben, hogy azzal, ha megtudakozom az igazgatóhelyettestől, hogy lehetséges lennék-e én második évfolyamban a MTAG-on. Szóval irány mailt írni! (Már vagy egy két hete fogalmazgatom, gondolkodom, hogy mégis mi álljon a mailben..)Kész, elküldve. Kíváncsi vagyok a válaszára.
A következő dolog, amelyben dönteni kellene az a netbook megvásárolása vagy sem. Szerintem, nagyon is hasznos lenne a számomra minden dolgot figyelembe véve, de leginkább az írás miatt. A közös laptopot nem tudom, nem hurcolhatom magammal és hát mindig máshol jön meg az ihlet az íráshoz, szóval mindig kéznél kellene lennie és mivel nagyobba notebook, nem igazán kivitelezhető a dolog. Egy, vagyis mondhatjuk, hogy kettő dolog tart vissza. Az egyik, a kisebbik gond a pénz. Anyu azt mondta, hogy a születésnapom alkalmából belefizetne, de még így is elég sok, vagyis ha én fizetem a felét, akkor körülbelül egy 100 euróba fájna a cucc, de ha jobban belegondolok az írásba meg mindenbe, akkor talán nem is olyan sok :).
A másiktól dologtól már jobban félek. Attól, hogy még többet lógnák a gépnél és még többet neteznék. Ami, valljuk be már most is kicsivel több a kelleténél. Bár, ha nagyon fogom akarni, ezt is lehet orvosolni. Bízok benne, van annyi erőm és akaratom.